Princess Ln, 4518 - ELADVA

Mintha Nate-et kicsit zavarta volna, hogy nem mozdultam egyből rá. Persze, ezt érthető is, egy hete tényleg nem is szexeltünk, hacsak nem csalt meg. De arról tudnék, mert a fél iskola velünk van elfoglalva. Ha valaki látta volna valaki mással, arról tudnék. Szóval nem is adok arra, hogy féltékeny legyek, kivéve persze, ha a szemem előtt kezd ki valakivel, mint ahogy tette a Collins lánnyal. De én rendes, aranyos vagyok, és megbocsátok neki.
- Tudod te, hogy hogyan. - suttogtam vissza elvigyorodva, és éreztem, ahogy eltűnik rólam a sortom. Halkan kuncogtam, megtapasztalva türelmetlenségét.
- Komolyan? Ne csináljak semmit? - kérdeztem felvont szemöldökkel. Általában én vagyok az, aki az egészet kezdi, én szoktam... khm elkezdeni a kielégítését. Nem tudom, tetszett-e ez az új helyzet. Amikor a trikóm is eltűnt rólam, elgondolkoztam azon, hogy tök felesleges volt átöltözni. Ám amikor megéreztem kezét odalent, minden gondolat elhalványult a fejemben, nem tudtam gondolkozni, csak élvezni azt, amit csinál. Bugyi ugyan volt még rajtam, de érintése így is észvesztő volt. Felsóhajtottam, ahogy keze otthonosan mozgott odalent, ismert már jól, tudta, mit szeretek, és nem is szórakozott, azonnal "támadt". Nem bírtam ki, hogy ne csináljak semmit. Magamhoz húztam, és egy szenvedélyes csókban részesítettem. Kezeim csupasz hátán barangoltak, egyre hevesebb és türelmetlenebb lettem. Minél hamarabb akartam őt magamban érezni, nem tudtam várni.

-

Amikor Nate fogta magát, és lement Hannah után, azt hittem, menten felrobbanok. Vetettem rá egy szikrázó pillantást, majd miután lement, én visszamentem a szobámba. Jól van, Nate. Ezzel még nincs vége. Levetettem magam az ágyra, nem törődve azzal, hogy vizes lesz az ágynemű. Jó, mégis érdekel. Felkeltem, és levettem a vizes pólót és nadrágot, majd elővettem egy másik szettet. Egy rövid sortot egy fehér trikóval, majd elkezdtem kifésülni a hajamat, ami teljesen vizes és gubancos volt.
- A fenébe. - morogtam, amikor nagyon nem akart sikerülni kifésülni. Nate, meg az átkozott ujjai. Nem fogom hagyni, hogy a hajamat piszkálja... Ekkor hallottam meg a lépteket a lépcsőn. Na, melyikük jött vissza? Nate lépett be a szobába, én pedig meglepetten tekintettem rá. Ahogy felkapott, azt sem tudtam, mit csináljak, kijelentéséről pedig nem tudtam eldönteni, hogy viccel, vagy komolyan itt tartotta azt a ribancot.
- Nate, mi a fenét csinálsz? - kérdeztem miközben lecipelt. Majd megláttam a beindított jakuzzi-t egy tál palacsintával. Elkerekedett szemekkel figyeltem mindent, majd ahogy betett, rámosolyogtam. Ez az én barátom. Annyira édes.
- Persze, hogy meg tudok. - feleltem, majd megfogtam a kezét, és behúztam magam mellé. Szorosan hozzá bújtam, és arcomat a mellkasába temettem. Szeretem őt.

Ezúttal talán tényleg túl messzire mentem? Nem, olyan nincs. Nathaniel Waldorf mindig tudja hol a határ. Oké, talán túlságosan felhergeltem, oké, de nem kéne így kiakadnia. Tudhatná, hogy sose vetném rá magam a Collins-lányra. Legalábbis mostanság. Korban, se pénzügyileg, se sehogy se illik hozzám. Ja, és mielőtt elfelejtem, szeretem Kim-et. Ahogy Kim azt mondta, hogy menjek a csitri után, és dugjam meg, támadt egy ötletem. Fogtam magam, ledobtam a törülközőt, rákacsintottam Kim-re, és úgy tettem, mintha a kiscsaj után rohannék.
- Ha ezt akarod.
Azzal lerohantam a lépcsőn, úgy tettem, mintha bevágnám a bejárati ajtót, meg vissza, sőt, még el is üvöltöttem magam, hogy "Hannah, várj!"... Minél élethűbb, annál jobb. Reméltem, hogy nem üvöltöttem olyan hangosan, hogy a kiscsaj kajak meghallja. Hál'Istennek szerencsém volt. Bementem a konyhába, kivettem a hűtőből pár reggelről megmaradt palacsintát, leöntöttem dobozos csokipuddinggal, meg vaníliával, azaz az összes létező pudinggal, amit a hűtőben találtam (szerencse, hogy csak két ízben volt), juharsziruppal, végül mályvacukorkákat dobáltam rá, gabonapelyhet szórtam rá, s hogy még gusztább legyen megöntöztem karamellöntettel. Feltettem egy tálcára, mellé egy szál rózsát, ami a z asztalon volt, s mellé jómagamnak egy jó nagy üveg pezsgőt. Beindítottam a jakuzzit, a kád szélére tettem a tálcát, s felmentem Kim-ért.
- Gyere csillagom, Hannah vár rád a jakuzziban.
Mondtam pokerface-szel, majd felkaptam és a jakuzziig cipeltem. Szépen óvatosan belehelyeztem, és mellé raktam a palacsintás kreálmányomat.
- Messzire mentem, Kim. Meg tudsz bocsájtani?

Lassan kezdtem elveszíteni a türelmemet. Nate itt flörtöl ezzel a kislánnyal, nekem meg tűrnöm kell? Na, azért ne szórakozzunk. Nate-tel mindig is ment a harc azért, hogy "ki hordja a nadrágot", és az a helyzet, hogy még nem jutottunk dűlőre. Igazából nagyon sok hasonló helyzetünk volt már, amikor mindketten arra mentünk, hogy átvegyük az irányítást. Nate nem olyan hülye, mint amilyennek látszik. Szarik bele a tanulásba, de az esze a helyén van, és tud gondolkodni. Általában.
- Hogyne felelne... - vetettem egy csodálatos mosolyt Nate-re. Most talán ezzel véget vetek a kapcsolatunknak, de nem fogom hagyni, hogy így kezeljen. Nem azért, mert én vagyok az atyaúristen, meg én vagyok Kim Johnson. Hanem azért, mert nem vagyok a bábja, és utálom, ha irányítani akarnak. És ezt ő is nagyon jól tudja, erre játszik. Úgy hiszem, a mi kapcsoltunk egymást idegeinek tesztelésén alapul. Előbb-utóbb félek, hogy valamelyikünknél elpattan.
- Műsort akarsz? Akkor menj, és dugd meg a csitrit. Biztos vagyok benne, hogy egy öltáncot is ad neked. - feleltem kissé gúnyosan. Ma már nem volt kedvem nyalni Nate seggét, remélem ő sem gondolta komolyan, hogy ezek után még én fogom őt kiengesztelni. Azért álljunk meg egy pillanatra.
- Kisírd ki Hannah-t, és menj vele. Ma már nincs kedvem levetkőzni. - néztem mélyen a szemébe, és tudtam, hogy talán most volt sok a kapcsolatunk.

Élveztem a csajháborút. Nem is kicsit. Kim ellenállhatatlan és szexis volt, úgy harcolt, akár egy tigris a kölykeiért. Hülyének néznek, azt hiszik, nem látom mi folyik itt, de én vágom ám a csaj-matekot. Hannah szolidabb volt, és hátulról támadott, akár a kiscicák a nagyvadat. Ez szintén beindított, de nálam Kim játszik. Na, nem csak azért, mert vele már "messzebbre" lehet menni, hanem mert Hannah-nak még érnie kell... Nekem ő még gyerek, és nem nagyon izgulok a "megjött Apuci, pedofiiil" témára. Jaaa, meg persze szeretem Kim-et. Még gondolataimban is félek Kim-től, hogy hogyha esetleg véletlen nem mondom ki 5 percenként a szeretlek szót, korbácsos szexre számíthatok csak. Elnéztem a kiscsajt, mármint Hannah-t, és megsajnáltam. 1 év múlva beér, és esküszöm... Nathaniel Waldorf újabb prédát szemelt ki magának.
- Hannah... Halasszuk el holnapra, csillagom... De holnap 6 előtt 2 perccel hallani fogod a csengőt, és holnap se felejtsd el befújni magad ezzel a parfümmel. - uuu, ez most ütött, mi, Kim?! Beindítom a csajt, féltékennyé teszem. Hátha vadabb lesz. - Megbeszéltük?... Kim, remélem neked is megfelel...
Mosolyogtam, majd levettem a pólóm, és megtöröltem a hajam. Kim kiküldte a kiscsajt, egy utolsó édes kis "Nathaniel-mosolyt" vetettem rá, majd Kim-re néztem. Hallottam, ahogy a kiscsaj szépen, lassú léptekkel lehalad a lépcsőn.
- Nyugi már cica! A tied vagyok, ne aggódj már... Kevesebb duma, több vetkőzés. És ne is álmodj arról, hogy levetkőztetlek. Műsort kérek. Mutasd meg, hogy te már nagy vagy... Na, gyerünk!

Jól hallottam? Csillagom?! Na, jól van, Nathaniel Waldorf. Adok én neked, majd meglátjuk, mekkora lesz a szád. Az istenért nem adnám meg az örömöt ennek a kis csitrinek azzal, hogy nyilvánosan kiakadok. Megtehetném, de nem vagyok egy hisztis liba, ahogy sokan hiszik. Ami pedig a matekot illeti... Tiszta ötös vagyok, szóval csak fogja be a száját.
- Igen, Hannah... Kérlek, várj meg kint, amíg... elintézek egy két dolgot. - villantottam egy elbűvölő mosolyt a lányra, és elengedtem a fülem mellett a megjegyzéseit. A talpnyalása sem segít rajta, nem igazán foglalkoztat. Megvannak a magam követő, akik nem hajtanak a pasimra. Miután kiment, Nate-hez fordultam, és egy csíntalan mosolyt vetettem rá.
- Na, elmondom, mi lesz. - tettem csípőre a kezemet. - Most kimész, és elzavarod ezt a libát. A farkad pedig békén hagyod, amíg el nem megy. Utána... utána majd meglátod. - vigyorodtam el. Nem fogom hagyni, hogy csak úgy tönkretegye a délutánomat. És valószínűleg az estémet és az éjszakámat is.
- Egyébként nem szorul segítségre. Jó matekból. - vontam meg a vállam. Persze ez az utalás sem lehetett elég Nate-nek ahhoz, hogy levágja, miről van szó. Nem, mintha hülye lenne, mert nem az. Csak pasiagya van, ami az ilyet nem fogja fel. Bár... ez a csaj nagyon tapad, talán még az én drágámnak is leesett.
- És minden pólóban jó a mellem. Ha visszaértél, póló nélkül is jó lesz. - mondtam egy mosollyal, majd elzártam a zuhanyzóban a vizet, ami még mindig folyt, a törölközőt pedig leraktam.

Hát ez elég furi volt. Míg Nate épp Kim-mel közölte, hogy segíteni fog nekem, kicsit elborzadtam először, aztán röhögőgörcs jött rám, amikor megláttam Kim arckifejezését. Ez érdekes lesz. Ha leültet vele egy asztalhoz, én tuti kicsinálom... Már el is képzeltem... "Na, Hannah 2+2?" "5!!!"... ez jó buli lesz. Már meg sem lepődtem a "kirázom a lompost, vagy kiverem a borzast" vagy már nem is emlékszem, milyen kifejezésén, ez olyan Nate-s. Tudom, most talán egy kicsit akaszkodó lehetek, és követős, meg lerázhatatlan, de ha Nate-t zavarná, már elküldött volna... Remélem. Mosolyogtam Nate-re, és Kim-re is igyekeztem egy kedves mosolyt vetni... Bár szerintem kicsit ördögi lett belőle. Nem szándékos volt, most komolyan. Körbenéztem a fürdőben. Csupa márkás cucc, gucci, chanel púderek, alapozók, versace pirosítók, Emanuel Ungaro rúzsok, Manolo Blahnik slippersek... Miért nem teszik széppé?... oké, ez talán durva volt. Szép ez a lány, de a stílusa olyan csúnyává teszi. "Hé, világ, enyém Nathaniel Waldorf, gazdag vagyok, és szééép, mindenki ide nézzen!" Tök uncsi ez a csaj. Nem érem, Nate mit eszik rajta.
- Kim ért a matekhoz? - tettem fel a kérdést meglepetten, és a szöszi haját kezdtem el bámulni igen feltűnően. Tudtam, hogy az ilyesfajta aprócseprő gonoszkodásokat csak a csajok értik meg, a pasiknak ez fel sem tűnik, azért mertem csak megejteni cserébe Kim bunkó "elküldős" mondataiért. - Nem mintha nem hinném el... csak... hogy is mondjam. Azt hittem, neked nem a matek a szakterületed...
Hanem a kurválkodás. Bár befejezhettem volna a mondatot, de itt volt Nate.
- De persze egy ilyen lány, mint te, Kim. Biztos mindenhez értesz.
A talpnyaló duma is nagyon megy már.

~ Az anyád, te utolsó kis...! ~ mit sem utálok jobban, mint ha megzavarnak éppen szex előtt! Bírom a kiscsajt, meg bejön nekem ez a "Nathaniel-fanatéria", egész szép is, meg minden, de ez egy gyerek! Oké, megígértem neki, hogy segítek matekból, de akkor már bennem volt 1,5 liter whiskey-cola! Ne szórakozzon már, ennyire komolyan vette?! Hála Istennek, hogy nem azt ígértem meg neki, hogy segítek neki megtanulni, hogyan kell wc-t pucolni... Bár esküszöm, ahhoz jobban értek, mint a matekoz. De komolyan, a legjobb lecke az lenne a kiscsajnak, hogy hogy hagyja el a Johnson-házat, és pláne hogy ne tegye be ide kéretlenül a lábát! Na de persze Nathaniel Waldorf sohasem bunkó, és faragatlan. És ugye kedvenc játékaim közé tartozik a tegyük féltékennyé Kim-et... Épp kapóra jön a kis country-csaj.
- Igazad van, csillagom... Megígértem, de én nem egészen értek a matekhoz. Azóta is a fejemben tartok mindent, át is néztem a 9.-es tananyagot, de tudod, nekem az a 2 hónapos detox miatt eléggé kiesett. Ám, Kim... Kim nagyon szívesen segít neked itt, és most.
Mondtam mosolyogva, s egy kis látszatát sem keltve mélységes dühömnek, és sértettségemnek. Ám a kiscsaj kicsit kezd sok lenni. Úgy értem, mégiscsak utánam jött... Kim-hez. Ahová szerintem más körülmények között be nem tenné a lábát.
- Na, de ha nem haragszotok, kint intézzétek, mert nekem ki kell ráznom a lompost. Épp szex közben zavartál meg.
Mosolyogtam, sőt kacsintottam is, SŐT, még nevettem is, pedig hogy kis fejezzem ki magam... Kurvára nem volt vicces. A színészkedésbe is kezdek belejönni. Amikor a kiscsaj kilépett a fürdőből, Kim-hez fordultam, és rámosolyogtam, mintha örülnék a vendégnek.
- Segíts neki édes, látod milyen kis elesett. Mellesleg... jók a melleid ebben a felsőben.

Ahogy kezei végigszáguldottak gerincem vonalán, kissé megremegtek, és nevettem. Tudja, hogy nagyon csikis vagyok, és a kis szemét kihasználja. Na majd adok én neki, jól megcsikizem a lába között... Ekkor hallottam meg a lábdobogást a lépcsőn, és zavarodottan összeráncoltam a szemöldököm. Kizárt, hogy valaki hazajött... Nem, olyan nincs, azt mondták, egész hétvégére mennek el, és még csak szombat van. Hirtelen kinyílt a fürdőajtó, és meghallottam annak... annak a lánynak a hangját. Mi a fenét keres ez itt?! Letettem a lábaimat, és kiléptem a zuhany alól, dühös, sőt, gyilkos pillantást vetve Hannah-ra. Ez egy kis csitri, aki eszeveszetten szerelmes Nate-be, és eggyel alattunk jár. Egy gyerek.
- Hannah... ha nem válaszolnak a kopogásra, valószínűleg nem érnek rá. - mondtam, felvéve legkedvesebb és legbájosabb hangomat, majd megragadtam egy fehér törölközőt, és Nate felé dobtam, majd egy másikkal magamat szárítottam. Nos, Nate, akkor vársz még egy kicsit a kielégülésre. Amikor azt mondta Nate-nek, amit mondott, majdnem elnevettem magam.
- Nate? Matekból? - kérdeztem kuncogva. - Nos, ha már segítségre van szükséged, akkor fordultál volna hozzám. Jobb vagyok matekból, mint ő. - feleltem hidegen. Nyilván vette az adást, ahogy én is. Megkérni egy idősebb pasit - aki ráadásul a legjobb srác az egész suliban -, hogy segítsen matekból, kicsit átlátszó. És csak Nate lehet olyan hülye, hogy nem veszi észre, hogy ez a kiscsaj úgy rá van cuppanva, mint kiskecske az anyja csecsére. Jobb hasonlat nem jutott eszembe sajnos, de így végiggondolva elég találó.
- Amúgy minek jöttél be? Már bocs, de nem emlékszem, mikor hívtalak át. Vagy engedtelek be...

~ Ma fél hatkor! Már csak 15 perc... 14... 13... 12... 11... 10... 9... Miért nem hív már? Megígérte, hogy segít matekból... Pláne, hogy értem a matekot. De, én esküszöm, bármit megadnék, csak Nate közelében lehessek! Az a srác, egy félIsten, de most komolyan! Látom az arcát minden este magam előtt, meg amikor véletlen megláttam a tesi öltözőben... Laila szerint Kim-et szereti, de szerintem Kim neki csak a szex miatt kell. És Kim nálam úgysem szereti jobban! Tényleg! 6. óta szerelmes vagyok belé, sokkal régebb óta, mint Kim! ~ Ilyen gondolatokon törtem az agyam, miközben csókálló, extrafényes, erdei-gyümölcsös szájfényt kentem az ajkaimra. Amikor már teljesen kész voltam, értem ez alatt az ízlésesen begöndörített loknikat, a Miss Dior Chérie-t a nyakamon, s csuklómon, a szempillaspirál, kevéske púder, barackárnyalatú pirosító, a vadonatúj felső, s csokiillatú matekfüzet. Laila szerint sosem fogok felérni Kim-hez, de azért próbálkozni szabad. Ahj, miért nem hív? Biztosan Kim-mel van, biztosan nem is akar segíteni nekem matekból? De emlékszem a szavaira, azt mondta alig várja, és ez nem ér! Igazságtalanság! Felkaptam a táskám, és lementem Anyáékhoz dühödten. Épp vacsoráztak. Apa azonnal kiszúrta, hogy valami bánt.
- Nem hívott a Waldorf-fiú, igaz? - kérdezte Apa, és elhúzta a száját.
- Nem... Még nem... De majd fog!
- Menj utána te, csillagom, harcolj az álmaidért! - kiabálta Apa, szokásához híven túlzott hangerővel, túlságos beleéléssel.
Rákacsintottam, felkaptam a táskám, és rohantam a Waldorf-házhoz. Becsengettem. Az Anyukája nyitott ajtót. Furcsa szemekkel nézett rám, nekik én csak a csóri Collins-lány voltam, aki köztudottan szerelmes a fiukba.
- Nathaniel Jonhson-éknál van. Nem hiszem, hogy örülne, hogy zavarod.
A kedves Waldorf-néni. Rámosolyogtam egyetértően, bólintottam hátatfordítottam, és elmentem... Ám amikor hallottam a hátam mögött becsukódni az ajtót, rohantam Kim-ékhez. Csengettem vagy 5 percig, de senki sem nyitott ajtót, úgyhogy beléptem...
- Kim? Nate? Itt vagytok? - nincs válasz. Felrohantam az emeletre, és hallottam a vízcsobogást. Összerántoltam a szemöldököm, és beléptem a fürdőbe. Sok mindent akartam látni, de ezt nem...
- Nate... azt ígérted segítesz matekból.

Ahogy felült, egy elég érdekes mosolyt villantott rám. Basszus. Készül valamire. Gyanakvóan néztem rá, próbáltam kitalálni, hogy mi a fenét akar csinálni velem. Bár nem hiszem, hogy olyan nagyon tiltakoznék... Aztán hirtelen felugrott, és engem felkapva elindult valamerre. A fürdő felé. Jaj, ne!
- Nate! Nathaniel Waldorf, azonnal tegyél le, mert megbánod! Tegyél. Le. - visítottam, és próbáltam kiszabadulni, de szorosan tartott izmos karjaival. Ohh, milyen teste van... Nem is olyan rossz ötlet ez a fürdőszoba. Berakott a zuhanyzóba, és még mielőtt kitörhettem volna, megnyitotta a vizet, és telibe locsolt. Először hideg volt, úgyhogy sikítottam, és próbáltam távol tartani magamtól a vizet. Próbáltam úgy fordítani a zuhanyrózsát, hogy rá is menjen ne csak rám. A vége az lett, hogy mindketten csurom vizesek voltunk.A lábam megcsúszott, de megkapaszkodtam, majd leültem, hogy távolabb tartsam magamtól a vizet. Ez hülye ötlet volt, így egyenesen a fejemre locsolt.
- Pancsi idő egy fenét. Adok én neked! - fenyegettem, és megpróbáltam felállni, de még előtte felkapott. Lábaimat a dereka köré fontam, ahogy nekinyomott a csempének. Ahogy ajkai nyakamon haladtak, egy apró sóhaj szakadt fel belőlem. Kezeimet a nyaka köré fontam, és a hajába túrtam. Annyira imádom a haját! Hirtelen az összes rózsából ömleni kezdett a víz, olyan volt, akár egy vízesés. Ajkaim az övére tapadtak, de ezúttal nem szórakoztam, olyan vadul csókoltam meg, ahogy csak tudtam.

Hirtelen a földre huppantam. Azt sem tudtam, hova kapjak, de a lomposom lassan kiütötte a csillárt, úgyhogy tudtam, hogy nincs időm a verekedésre Kim-mel. Ez igazságtalanság! A nők sec-pec benedvesednek, a férfiaknak meg szarakodni kell ezzel a... "elég merev már?", elég "kemény már?"... A nők prűdek. Csak fekszenek ott, mi meg tesszük amit tenni kell. És ha ez még nem elég, még a földre is löknek. Na kapsz te most, kicsi Kim! Felültem a földön, rávetettem egy elég durván ijesztő, és mégis édes "Nathaniel-es" mosoly, majd hirtelen felugrottam, felkaptam a kis szőkeséget, és a fürdő felé tartottam vele. Kapálózott a kezemben, sejtette, hogy most valami nem jó következik. Betettem a 4x4 m-es zuhanykabinba, lefogtam, és addig fröcsköltem, míg egy mm száraz rész nem maradt a testén. Elfeküdt a kabinban, s kezével-lábával kapálózni kezdett, igyekezett eltolni a fejétől a zuhanyrózsát, de nem ment neki.
- Na, kiengesztellek! Gyere, kincsem, pancsi-idő! Igaz, milyen jó, kicsi baba?
Kérdeztem, röhögve, majd felkaptam, hogy lábait körém fonhassa, a csempéhez nyomtam, s csókolgatni kezdtem. Időközben már én is csurom víz lettem, szóval nem bántam, beindítottam az összes fenti zuhanyrózsát. Mint a meleg eső. Isteni volt.

Csókomat erőteljesebbé téve magára húzott, keze pedig a hátam és a lábam között mozgott. Lábaimmal körülöleltem a derekát, és egyre vadabbul csókoltam őt. Oké, egy hét még nekem is sok, de legalább el tudom rejteni a vágyat, amit iránta érzek. Nem vagyok kurva, de már gyerek sem. Szóval igen, szükségem van rá. Már éppen kezdtem nagyon belejönni, amikor hirtelen ledobott magáról. A hátamra érkeztem, de az ágyon. Szerencséje. Ha a földre dob, megölöm. Így is kapni fog. Meglepetten néztem rá, nem tudtam, mire véljem ezt. De amikor megtudtam az okát, először gonosz mosoly futott végig az ajkamon, amit gyorsan elrejtettem, mielőtt meglátta volna. Helyére kiskutyaszemek és bocsánatkérő mosoly került.
- Jaj, kicsim, ne haragudj rám. - kérleltem, majd megfogtam a kezét, és magamra húztam. Vadul kezdtem el csókolni, kezem végigfuttattam a mellkasán, egyre lejjebb haladva, majd megragadtam az övét, és egy mozdulattal legurítottam őt a földre. Halkan puffant egyet, én pedig elégedetten elvigyorodtam. Hasra feküdtem, és lenéztem rá a földre.
- Na, mi lesz? Kiengesztelsz, vagy nem? - kérdeztem vigyorogva, majd a kezem nyújtottam felé. - Na, gyere te kis sértődékeny. - kacsintottam rá. Tudtam, hogy nem bírja ki, de majd meglátjuk.

Kim egy szelíd csókkal hálálta meg gáláns ajándékom, ami cseppet sértő volt. Na jó, nem volt az, de akkor is, élveztem játszani a sértődöttet. Magamra rántottam a lányt, és a derekát kezdtem el simogatni, néha kicsit lejjebb is csúszott a kezem, és bár a Nate-Waldorf-Bibliában most jött volna a cseles póló feltűrés, és melltartó kigombolás, aztán a cicipuszi stb, stb. De most kezdjük a sértődöttséggel. Mivel a sértődöttség után jön a kiengesztelés, és a kiengesztelést Kim esetében pedig Nathaniel Waldorf naaaaaaaagyon élvezi. Amikor éreztem, hogy az én kis Kim-em egyre inkább vadabb, a csókok gyorsabbak, és erőteljesebbek, lelöktem magamról.
- Most megbántottál.
Mondtam, és a szám lefele görbült. Igyekeztem természetesen érzékeltetni, hogy ez csak egy műhiszti, de legyen mű, legyen nem mű, a kiengesztelés jár nekem. Én vagyok Nate, az Istenért. Kim felé fordultam, aki csak feküdt a hátán, mellkasa fel-le mozgott, s meglepetten nézett rám.
- Na, mi lesz? Kiengesztelsz, vagy nem, Gyönyörűség?
Néztem rá felhúzott szemöldökkel, kaján vigyorral a képemen, és megsimogattam az arcát.

Ahogy Nate belépett, jól körbenézett. Nyilván meglepte a rögtönzött rend, amit gyorsan csináltam, de én továbbra is semmit mondóan vigyorogtam rá. Mintha csak örülnék annak, hogy itt van. Ez így is volt, bár hogy ilyen gyorsan érkezett, egy kissé furcsa. Bár már vagy egy hete nem voltunk együtt, mert sok volt a dolgunk, így egyértelmű, hogy miért is sietett ilyen nagyon. Elvégre nem vonhatom meg tőle a szexet, már nem, mintha én nem akarnám. Önmagát nem meghazudtolva levágódott az ágyamra felhúzva a lábát. Csúnyán néztem rá. Oké, én se vagyok valami rendszerető ember, de a cipő az ágyban nem.
- Vedd le a cipőd, ha hemperegni akarsz. - mondtam, mellem előtt összefonva a karjaimat, amitől egy kicsit meg is emelkedett, bár megjegyzem, ez nem volt szándékos. Feltérdelt, és magához húzott egy csókra. Most már egyértelmű, hogy mit akar. Hirtelen elhúzódott, és a farzsebéből elővett egy rózsaszín, Tiffany-s dobozt. Amikor kinyitotta a szám elé kaptam a kezemet.
- Juj! Ez nagyon szép. - mondtam teljesen meghatva, miközben felcsatolta rám a láncot. Megragadtam az éjjeliszekrényen lévő tükröt, és gyorsan megnéztem.
- De édes vagy, köszönöm. - tettem le a tükröt, és mosolyogtam rá kedvesen. - Nagyon nagyon tetszik. - mondtam, letéve a dobozt. Annyira édes volt ez Nate-től, rendszeresen kaptam tőle efféle ajándékokat, de ez különösen szép volt. Lassan én is vehetnék neki valamit, mondjuk egy pasis karkötőt, vagy láncot. Esetleg egy órát. Na, majd eldöntöm, mikor legközelebb vásárolni megyek Lisa-val. Közelebb hajoltam hozzá, és ajkaimat az övére tapasztottam.

Köszönés nélkül beléptem a szobába, és körbetekintettem. Meglepődtem, ez mégis csak Kim... és rend van. Wow. Tetszett a melle ebben a felsőjében, de igyekeztem nem megbámulni. Közömbös akartam maradni, de tudtam, hogy nem fog menni sokáig. Levetettem magam az ágyára, egyik lábam felhúztam, és kezeim a tarkómra tettem. Tipikus:Nate. Eleinte csak a plafont néztem, meg a kidudorodó gardróbajtót, aztán egy kedves mosolyt vetettem Kim-re. Csodálkoztam rajta, hogy még nem bújt mellém. Őszintén szólva elég kanos voltam, és reméltem, hogy Kim is, szóval azonnal rátérhetünk a lényegre, aztán jöhet csak a nyálaskodás, de akkor most csere. Előbb a nyali, aztán a "lényeg"... Feltérdeltem az ágyban, és elkaptam Kim-et a melltartójánál. Közelebb húztam az ágyhoz, és megcsókoltam, majd helyet foglaltam az ágy szélén, őt pedig magam mellé ültettem. A farzsememből kirántottam egy Tiffany-dobozt, és kinyitottam Kim előtt.
- Köszönöm, hogy vagy nekem.
Mondtam a jól megszokott nyálas dumámat. Kivettem a nyakéket, a kis "Love" felirattal, és Kim nyakába akasztottam szép-lassúsággal.
- Jól áll...
Mosolyogtam, és vártam, hogy leteljen az illedelem-szerinti nyaliidő, aztán kezdhessük is a dolgot.
- Tetszik?

Épp az ágyamban feküdtem, amikor megjött az SMS életem nagy szerelmétől, Nate-től.
"5 perc múlva nálad" ~ írta, én pedig pár pillanatig reagálni sem tudtam. A szüleim nincsenek itthon, igazból egyedül vagyok. De a szobám... Nos, a szobám az olyan, mintha végigsöpört volna rajta egy hurrikán. Gyorsan lecsaptam a laptopot - amit időközben nyomkodtam -, majd felpattantam az ágyból, és gyorsan elkezdtem összerámolni a földön lévő cuccokat. Kinyitottam a gardróbom ajtaját, és amit csak tudtam, bevágtam. Ez rengeteg ruhát jelent, amit csak úgy felpróbáltam, mert unatkoztam, néhány cipőt, a pizsamámat és az alvós mackómat, meg egypár füzetet (hogy mik azok, lövésem sincs). Tudtam, hogy Nate bejön magától, így bármelyik pillanatban megérkezhet. Gyorsan rendbetettem az ágyon a párnákat, a takarót és a lepedőt. Gyorsan körbepillantottam, és elégedetten tapasztaltam, hogy a szobám majdnem rendben van. Ekkor vettem észre az ágyam szélén a tegnapi melltartómat. Gyorsan megragadtam, és bevágtam a szekrénybe, majd rácsuktam az ajtót a cuccokra. Éppen ekkor nyílt ki az ajtó, és lépett be rajta kedvesem.
- Szia! - villantottam rá egy hatalmas vigyort, és hátamat a szekrénynek vetettem, és elégedetten nyugtáztam, hogy a szobám most már tényleg rendben van.